Aziza: Különös...

mily különös ín s ideg köteg
mely téphetetlen összeköt veled
mélyen átszőtte testünk,
rendelkezik felettünk
tüdőnkben szövet, hús a csonton
hogy mozduljon a test, s levegőhöz jusson

hagyom hogy kóbor szirénekkel játssz kedvedre
míg nem lép át határt ellenemre
s Te is tudod, lelkem, karom ölelése
felkiáltó lelked, biztos menedéke