Bárányfelhők játszottak a kékben
ahogy sétáltunk kéz a kézben.
A nap sem csillant szebben
mint szép szemed szememben.
Fülembe súgtad halk imádságod
benne volt végzetem, valóságom.
Ha a föld tengelyéből kifordúlna
akkor is részemül testemben hordlak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése