Dohányfüstben ültem
sárgán pislogott a csillár
fejemben egy dal motoszkál
mi meg mikor
de akkor, nagyon jó volt
Nem hiszek a napokban
az éveket felejtem
igen, az a pillanat ér
csak abban élek, ölelek
Van hogy melléd ülök, azt hiszem szeretve
de jön egy szellő, felborítja a leveleket
közelebb megyek de már nem ülsz mellettem
Mondd csak vörös szépség, ki vagy te nekem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése