Szerető szívedhez férkőzök
Lelkembe arcodat belevésem
A szeretetben sokszor meg-megállok
Ablakomon most fénylik a napsugár
Hidegen csillan az üvegen
Az égboltra bíbor fényt festve
Kristálytiszta levegőt lélegezve
Szikrázóan a fénylepelben
Hűvös paplan alatt ébred a Föld
Mélyen magában a kikeletet várva
Életre kelvén az új tavaszba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése