Mindig úgy indulok
"ma elmondom mit gondolok"
A kéklő selymes eget
ha felhőben festi tekinteted
A holdat s a fénylő csillagot
mit szíved nekem, este, fel rakott
A napot mely reggel első sugarát (az ám! )
kinyitott szemeden keresztül küldi rám
S melegét mely ajkadról simogat
Ha szóvá érik benned reggel az első gondolat
Mindig úgy indulok
"ma elmondom mit gondolok"
Hogy a lágy szellő a Te kezeddel simogat
Hogy a méhek csorduló méze a Te csókodból fakad
Rendet rakok a légben, időben, lelkemben
A reggeli kávénkat utána főzöm meg
A sok levelet, gondolatot jól elrakom
Ha eljössz hozzám ládikám kinyitom
Most tavasz száll újra, itthon vagyok
Kitárok mindent, nemcsak az ablakot
Karomban érezlek, úgy kívánom
Ma hoznám elénk a holnapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése