Karodon futnak
játszó újjaim
puha hóban siklok
válladnál megállok
ablakodon bevakít
sápadt esti Hold
nyakad ívét mutatom
csodálja meg ő is
legszebb földi vonal
befordulok szádhoz
szemed ablakán jő
tenger felöl fuvallat
rohanok, átfúj rajtam
már nincs visszaság
szám és az éj bezárt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése