Voltál ugye
patak parton
ültél ugye
dobáltál bele
halk csobbanás
ültél tovább
játszott a köveken
hogy kerülgette
dobáltál bele
már nem csobbant
elmerült, csendben
már nem láttad
nem patak
csak illatok
meg simogatás
halk érintés
ott volt melletted
rámhajoltál
vállamon éreztem
szemed pillát
szivárványt húzott
gondolatunk
egykor volt
ma van
ültél ugye
dobáltál bele
halk csobbanás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése