messzi néztem, egészen
talán nem is a valóságot
a nap épp szemben sütött
mégsem csuktam be, néztem
néztem azon túl, csak vártam
a jelet, mi behasít
kicsit jobbra egy öreg fa
mozdulatlan, kőből van
nem is melegít, porlad rég
szellő ered nyugatról, már
rég lement, de még látom
beégett szemembe, örökre
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése