Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. május 9., vasárnap

Csak úgy: Érezzelek


Lüktet a szívem, ha szólsz,
nem fér a mellkasomban
szádhoz ugornék nyomban.

Kezed, ha homlokom simítja,
s ajkaddal zárod,
kinyitsz bennem egy titkos világot.

Magasra viszel,
felhőket mesélsz,
nappal igézel, s véremig zenélsz.

Ha fent elengeded ezt a kezet,
csókkal pecsételd, ha lehet,
hogy mikor zuhanok, még érezzelek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése