Lüktet a szívem, ha szólsz,
nem fér a mellkasomban
szádhoz ugornék nyomban.
Kezed, ha homlokom simítja,
s ajkaddal zárod,
kinyitsz bennem egy titkos világot.
Magasra viszel,
felhőket mesélsz,
nappal igézel, s véremig zenélsz.
Ha fent elengeded ezt a kezet,
csókkal pecsételd, ha lehet,
hogy mikor zuhanok, még érezzelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése