Gerharg Keifel: Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:

-Te hatalmas kéz, szükségm van terád,

mert nélküled szine semmit sem érek.

Éreznem kell a tenyered melegét, mikor

felébredek és mellettem megjelensz.

Amikor éhezem és táplálékot adsz, és segítesz,

hogy megmaradjak, és felépíthetem apró ajándékaim.

Velem vagy midőn járni tanulok, s hozzád futok,

ha félelem gyötör.

Kérlek, ne hagyj el maradj velem!

S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:

- Te kicsi kéz, szükségem van terád,

hogy belém kapaszkodj és megragadj.

Hadd érezzem kedveskedésedet, mert

érted kell kezet fognom sokakkal,

de játszani és mosolyogni sem tudok,

csak veled együtt, mikor átölellek,

s veled

együtt felfedezem újra a vílágot, a csodálatos, kicsiny dolgokat.

Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,

veled együtt tudok ma kérni is, és hálát adva

megköszönni dolgokat.

Légy mindig velem, erősítsd a kezem..