Pillangó lebeg a virágokon,
tücsök ciripel a bokrok között
a patak vízére hajló fűzfák
összeölelkezve árnyat adnak
hegyek, völgyek ívei fölött,
bárányfelhők serege mögül,
ezüst fénnyel ragyog a Hold
a tó vízében visszacsillanva
Susognak az esti csendben
a partmenti fák sötét lombjai
szentjánosbogár járja útját -
varázslatok az örök árnyban
sajog a szívem kegyetlen
nehéz szavak nyomják lelkem
egy lépés tőlem a mennyország
jó lenne újra fogni a kezed
Csöndtitkok a táncoló fényben
a mécsesek aranyló lángjában
az éjszaka csendes nyugalmában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése