Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2012. január 10., kedd

Primerose: Csorduló láva

Álmomban, hozzám bújtál.
Égő vággyal fölém hajoltál.
Tüstént forró lett a testem !
Simultam..., kedved kerestem.

Ezer fényes villám cikázott a sötétben
Célhoz érve, szívem viharos tengerében
A hatalmas hullámok, felhőkig kerekedtek
A tenger mélye rengett, örvények tekeredtek
Vörös volt az ég izzott a viharban
Vizek alján láva csordult a hasadó talajban

Öleltem s öleltél, mintha vége sose lenne...
Egyesült szenvedély út a végtelenbe...
De, jött a gonosz reggel elvette az álmom !
Azóta a nap alatt, én csak a holdat vágyom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése