Félhomály gördül rám
forgok a székkel
csúszok sebes lavinán
a világ barázdált lesz
csíkok hullámoznak előttem
a szél mindenütt eláll
a nap átsüt a reluxán
hideg, meleg felváltva
szétvág csíkokra
almahéjként leválik rólam
hogy rajzolni tudjam
szegény Dali, megálmodta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése