Szinyei Merse Pál: Szerelmespár
Tavasz volt, tavaszi reggel!
Akkor jött csókolni éppen,
mikor a pacsirta kelt fel,
dallal, a barázdaszélen:
"Tavasz volt, tavaszi reggel!"
Fehér lepkéről beszéltem,
pillangójáról a kertnek,
ő egy rózsát adott nékem,
és szólt:"Mennyire szeretlek!
Nem is tudod, hogy szeretlek!"
Ajka vöröslött a csókban,
hány csókot adott nekem.
Én szemére csókot loptam...
"Neked adom a szemem,
enyém leszel te a csókban!"
Tavasz ege kék szelekkel,
kéklő békéje az égnek.
A pacsirta akkor kelt fel,
alvó kertben szállt az ének.
Hangja beszélt fényjelekkel,
a barázda is fölébredt...
Tavasz volt, tavaszi reggel!
/Ford.: Simor András/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése