Én az apámmal mindíg beszélek
látom a mosolyát, érzem
ahogy a karját vállamra teszi
nemcsak ma kellek neki.
Én az apámat mindíg látom
ahogy a lámpát felkapcsolom
mikor szereli a rádiót
nemcsak a gyertyafényben.
Én az apát úgy tisztelem
mint annak előtte
mikor azt a mesekönyvet
a biblia helyett leemelte
Én az apámhoz akkor megyek
oda a falhoz, egy mécsessel
mikor a szívünk megdobban
mikor mesélt, elaludjak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése