Komoly vagyok, hegedű szól
mellettem Chopin zongorázik
tű karcol bele a bakelitba
a gyerek megint rávert
javíthatatlan, de élvezem
hosszú újjai közt felvágva
hát persze, hogy átéri
könnyen az öt oktávot
csak hallgatom haláli komolyan
és úgy vibrál a gyertya lángja
egy könnycsepp hull
a sercegő kanócra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése