Muallim: Színes álom

Hol leszek én már

az a magány se

ismer meg kies utcán

senki sem köszön

bóklászom vakon

nappal és éjjel

fal mellett koslatok

kesztyűt sem húzok

fagyott újjakkal

végleg meghalok

marad még ajándék

mert rád gondolok

simítom arcod

ikonná metszett

színes álom.