Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. március 29., hétfő

Elizabeth Barrett-Browning : Mondd újra...

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb

nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal, s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el, és kétség borong

nyomában. Ismételd… szeretsz… Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?

mint ezüst csengő, újrázva… Beszélj;
de ne feledd, hogy némán is szeress…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése