Majd kivetődöm az utakra,
csak megyek, a szelet harapva,
magányosan, megyek, megyek,
míg elhagyom a hegyeket,
míg majd csak a szél fúj felettem,
míg csak a szél, mind élesebben,
ahogy majd egyre távolabbra
csak megyek a szelet harapva,
magányosan az utakon,
és nem hagy el a nyugalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése