Mint ezernyi hulló hópehely,
annyi érzés gondolatban
elrepít, majd földhöz ragad.
Minden apró hópihe,
Szépen fénylik, szállingózik
Aztán tovaillan mégis…
De nem, még nem engedhetem,
hogy minden képzeletem,
mint ezernyi hópehely
lehullva a föld mélyére,
velem is ott könnyezzen…
Hisz még nem múlhat el
annyi szó, és annyi mondat,
nem maradhat kimondatlan,
mint ezernyi hópehely,
oly csodás, aztán láthatatlan.
Hiszen még csillan- villan
oly tiszta érzés, szép e kép,
ne vesszen ködbe e hófehér.
Mert ezernyi szállingó hópihe,
oly távolról jön ily közel.
Nem bánom, hogy körbevesz.
Ó testem lázas melege,
ó ezernyi tiszta hópehely,
kérlek ne tűnj még el,
Amíg lehet, takarj még be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése