Lecsap rá mindíg
árnyékát ráveti
sötét lepedőn nem látszik
mikor, honnan érkezik.
Daliás, délceg vértje
fényes bőre, teste őre
ha megfognád egyszer
rabság lész mind örökre.
Fátylat viselsz, tetszőt
vigyázz ha jő esti szellő
fellebenti titkon szemét
egy pillanat, meg mérgezé.
Azt akarom vedd már észre
jőjj közelebb, le páncél ingem!
Nincs levegőm, segíts kapnom
szám szádon ,szomjam oltom.
S ha elalélsz karom ölén
arcod újjaimmal bejárom
ha nézni nem, csak érezni
még száz évig akarom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése