Ma nem fogok kimenni a partra
hideg a víz és mély az iszap
emlékszem ott futottunk hajdan
oda meg vissza, megállva szemben
és hirtelen újra elszökkenve
egyszer a kezed megfogtam
nem engedtelek, összekulcsolva
sírva nevettél, hogy ezt nem lehet
tudtam, ellenállhatatlan voltál
s gyengeségem lelkünkre szállt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése